Hasznos meghatározások a ragasztásban 1.

ACETÁT FILM:

Vegyileg kezelt cellulóz. Az átlátszó fóliának kiemelkedő víztaszító képessége és anyagtartóssága van. 

ALACSONY TAPADÁSÚ SZALAG:

Nyomásérzékeny ragasztószalag alacsony tapadással. Általában ideiglenes védelemre használják. A könnyű eltávolíthatóság fontos.

ALAKÍTHATÓSÁG:

A ragasztószalag, vagy film rugalmasságát jelenti.

AKRIL RAGASZTÓANYAG:

Nyomásérzékeny ragasztóanyag, amelyet akril észter monomerek polimerizációjával hoznak létre. Ezen anyagok tartósak és az időjárási hatásoknak is ellenállnak. 

ÁTTETSZŐ:

Részben átlátszó. Az áttetsző szalagok a fény egy részét átengedik.

ÁTLÁTSZÓ:

A szalag azon képessége, hogy a fény szóródás nélkül átjut rajta. 

ÁTLÁTSZATLANSÁG:

A ragasztószalag fényelnyelő képessége. Gyakorlatban akkor van rá szükség, ha a szalag nyomtatványt takar, vagy sötét hátteret.

BELSŐ OLDAL:

Kétoldalas szalagnak az az oldala, amelyet nem véd védőfólia.

    

BEVONT SZÖVET:

Olyan szövet, amelyet gumi vagy műanyag bevonattal látnak el a jobb nedvesség-ellenálló képesség kialakítása érdekében.

CÍMKE ALAPANYAG:

Olyan nyomás-érzékeny ragasztószalag vagy papír, amely nyomtatható és formára vágható. Leginkább címkék előállítására használják.

  

CSÚSZÁSI ERŐ:

A szalag csúszásának mértékét fejezi ki bizonyos terhelés esetén addig a pontig, amíg az el nem szakad.

ELASZTOMER:

Olyan anyagok, amelyek gumiszerű tulajdonságokkal rendelkeznek. Lehetnek természetes és mesterséges eredetűek is.

  

ELLENÁLLÁS HIRTELEN ERŐHATÁSSAL SZEMBEN:

A ragasztószalag rögzítő képessége nagy sebességű terhelés (rántás) esetén.

 

ELLENÁLLÁS IDŐJÁRÁSI HATÁSOKKAL, OLDÓSZEREKKEL, SAVAKKAL, LÚGOKKAL, OLAJOKKAL, ZSÍROKKAL SZEMBEN:

A szalag ellenálló képességét jelenti a környezeti hatásokkal szemben.

  

ELMOZDULÁS:

A szalag egy komponensének, általában ragasztóanyagnak az elmozdulása a kezdeti helyéről egy másikra. Ez megtörténhet letekerés közben, vagy a ragasztószalagot eltávolításakor az alkalmazott  felületről.

 

ELSZÍNEZŐDÉS:

Annak a felületnek az elszíneződése, amelyen a ragasztószalagot alkalmazták.

EPOXI:

A számos olyan, általában hőre keményedő gyanta egyike, amely képes szoros térhálósított polimer struktúrát létrehozni. Jellemzői a keménység, az erős tapadás, és az alacsony összehúzódás. Felületek bevonására és ragasztóanyagokhoz is használják.

FÉMBEVONATÚ POLIÉSZTER (vagy FILM):

Olyan poliészter film, amelyre felvittek egy vékony fémréteget.

FELÜLETI VEZETŐKÉPESSÉG:

A szalag vezetőképessége annak felületén.

FÓLIA:

Vékony, rugalmas fémlap, például rézből, vagy alumíniumból.

Feldolgozási szilárdság:az az idő, amíg az összeragasztott rész eléri azt a szilárdságot, ami már lehetővé teszi a további feldolgozást. Ez függ a ragasztandó anyagoktól, a hőmérséklettől és a páratartalomtól.

Feszítőerő: a ragasztás egyik peremére koncentrálódik, és feszítő hatást fejt ki a kötésre.

GUMI:

Mesterséges vagy természetes hosszú láncú polimer, amely rugalmas, és alakjának megváltoztatása után visszaalakul eredeti állapotába.

 

GYŰRŐDÉS:

Torzulás a laminált termékekhez használt anyagokon. Felületi ráncokként jelentkezik, és gyakran azt jelzi, hogy a két laminált összetevő szétvált egymástól. Általában keresztirányban jelenik meg a szalagon.

HALSZEM:

Buborékszerű, kör alakú elváltozások átlátszó ragasztóanyagon, általában frissen gyártott szalagtekercseken. A rétegek közé beszoruló levegő okozza, általában nem jelent rossz minőséget. 

HAJLÍTÓSZILÁRDSÁG:

Egy anyag erőssége hajlítás közben (vagyis az ellenállása repedéssel szemben).

 

HASÍTÁS:

A szalag rétegeinek szétválasztását, vagy a szalag hordozójának hosszirányú leválasztását jelenti.

  

HORDOZÓ:

Olyan rugalmas film, szövet, fólia, papír, vagy egyéb anyag, amelyre nyomás-érzékeny ragasztóanyagot viszünk fel egyoldalas szalag esetén. A hátlap funkcionális része a szalagnak.

   

HŐKEZELÉS:

A szalagot hőhatásnak tesszük ki annak érdekében, hogy az így beinduló kémiai reakció térhálósodást idézzen elő, ezzel növelve a ragasztóanyag kohéziós erejét. Ez a folyamat általában jobb ellenállást eredményez magas hőmérséklet és oldószerek ellen.

HŐELLENÁLLÁS:

A szalag hő ellenálló képessége az alkalmazási területen. A hőhatás utáni nyommentes eltávolíthatóság fontos kritérium.

HŐVEZETŐ KÉPESSÉG:

Ez mutatja meg a hővezetési képességet. A hőátviteli mutató a hővezető képességen kívül függ a vastagságtól, a területtől, és a hőmérséklet különbségtől is.

HŐÁLLÓ KÉPESSÉG:

Az az időtartam, ameddig a szalag kitart magas hőmérsékleten anélkül, hogy a teljesítménye a megkövetelt szint alá esne, és a szalag használhatatlanná válna.

HŐTÁGULÁS:

Az anyag méreteinek növekedése magas hőmérséklet hatására.

HŐRE LÁGYULÓ:

Olyan anyag, amely hő hatására meglágyul, majd hűtés következtében visszakeményedik, és a folyamat megismételhető. A hagyományos nyomás-érzékeny ragasztóanyagok hőre lágyuló képességgel bírnak.

HŐRE KEMÉNYEDŐ:

Olyan műanyagok, amelyek magas hőmérséklet hatására kémiailag átalakulnak egy keményebb, kevésbé formálható, vagy rugalmas formára. Lehűtés után a jellemzőik megváltoznak.

HÚZÓSZILÁRDSÁG:

Az a maximális hosszirányú húzóerő, amelynek egy adott méretű anyag ellen tud állni, mielőtt elszakad. Nyomás-érzékeny szalagoknál, vagy egyéb vékony termékeknél a mértékegység erő/szélesség.