Miben érdemes vállalkozni?

Tavaly összesen 383 ezer egyéni vállalkozó volt Magyarországon, közülük azonban 2010-ről mindössze 277 ezren készítettek elemzésre is alkalmas bevallást. Az összes árbevételük 1732,5 milliárd forintot tett ki, ami öt százalékkal kevesebb a 2009-esnél. Ez ugyanakkor nem is annyira rossz hír − állítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szaklapja −, mert ez a mínusz javuló tendencia kezdete lehet, a csökkenés ugyanis kisebb, mint a korábbi.
Az mindazonáltal elgondolkodtató, hogy az egyéni vállalkozók átlagos árbevétele alig haladta meg a hétmillió forintot − ez tavaly 7,25 millió forint volt. Ez havi szinten 583 ezer forint bevételt jelent. A legmagasabb egy főre jutó bevételt a pékek produkálták, itt 27,9 millió forintról adtak számot a vállalkozók, de jóval az átlag felett teljesítettek a közúti áruszállítók 19,6 millió, a mezőgazdaságban érdekeltek 13,9 millió és a kiskereskedők 13,1 millió forinttal. Hozzá kell tenni, hogy a pékek 600 ezer forinttal kevesebb bevételről vallottak, ami számszerűen az egyik legnagyobb visszaesés − arányaiban azonban messze nem. Igazán jelentős visszaesést könyveltek el a kőművesek, majd hétmilliós árbevételük 6,2 millióra apadt tavaly.
A legkisebb árbevételt az oktatásban dolgozók érték el, 1,3 millió forintot, s alig előzték meg a tanárokat a kozmetikusok, fodrászok, akik 1,4 millió forint árbevételt tüntettek fel a bevallásukban. Utóbbi fontos kitétel, vagyis hogy ez csak a bevallások soraiban volt igaz, a valóságban nem.
A vállalkozók 57,5 százaléka vallott nyereséget, 32,9 százaléka pedig veszteséget − ez az arány mindkét csoport esetében enyhe emelkedést mutat, a nulla eredményt produkálók körében volt jelentősebb a létszámcsökkenés. Az eredményességi mutatók ugyanakkor jelentősen javultak. Ez annak köszönhető, hogy jóllehet a veszteségesek létszáma emelkedett, a veszteség összértéke csökkent: 52,5 milliárd forintot tett ki a korábbi 56,1 milliárdhoz képest. Ennél nagyobb arányban nőtt a nyereség elért tömege: 63,6 milliárdról 69,4 milliárdra.

A szaldó 16,88 milliárd forint nyereség, ami jelentősen meghaladja a 2009-es 7,49 milliárd forintot. A legnagyobb pluszt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végzők körében mutatta ki a hatóság, 13 milliárd forintot − ebbe a körbe tartoznak a tanácsadók is. A humán-egészségügyi, szociális ellátást végző vállalkozások 3,7 milliárd forint nyereséget produkáltak, de kétmilliárd feletti pluszt mutatott ki az egyébként döglődő építőipar, a feldolgozóipar és a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalkozók.
A legnagyobb veszteséget, 7,2 milliárd forintot a kereskedelmi szektor vállalkozói produkálták, de tetemes mínuszt értek el a szálláshely-szolgáltatók, 5,3 milliárd forintot. A mezőgazdaság az egyetlen, ahol megfordult a mutató: a 2009-es mínusz 970 milliós mínusz után − egy főre vetítve 78 ezer forint − tavaly plusz 232 milliós eredményt mutatott a szektor.

Ami az egy főre vetített eredményt illeti, tavaly leginkább szakmai, tudományos tevékenységet érte meg választani, itt 486 ezer forint volt az átlagos nyereség, de nem volt rossz üzlet 410 ezer forintos nyereség mellett a humán-egészségügy sem. A legrosszabb üzlet papíron a szálláshely-szolgáltatás volt, 343 ezer forint veszteséggel. Az átlagos eredmény 67 ezer forint volt, ez havonta kevesebb mint hatezer forint. A bevallási adatok szerint az egyéni vállalkozás tavaly sem hozott annyit, mint egy aranybánya.

forrás: Napi Gazdaság