Ipari beszállítók v.s gyártók? - Avagy, az innovatív termékekkel könnyebben jutunk el az álomüzletig? 1. rész

Többen úgy ítélik meg, ha birtokunkban áll egy olyan termékcsalád – vagy technológia, mely „több feladatra” is hathatós segítséget nyújthat, a gyártás során költségcsökkenést eredményez, akkor nincs más tennivaló – csak értesíteni kell az adott gyártót és elindulhat a beszállítás / kiszolgálás.Sajnos, ez csak a tankönyvekben van így. A való életben, ez nem ilyen egyszerű – sőt az egyik legnehezebb feladat egy beszállító életében. Ahhoz, hogy megérthessük a folyamatokat, meg kell ismernünk a beszállítói és a gyártói oldalt.

A beszállítók

 Helyzetelemzés / áttekintés Az elmúlt 5 évben nagymértékben megváltozott az ipart / gyártókat kiszolgáló beszállítók köre. A recesszió több olyan céget kényszerített megszűnésre, melyek nem tudták megváltoztatni üzletpolitikájukat, nem tudtak megfelelően reagálni az új helyzetre.Ennek eredménye egy folyamatos piactisztulás, illetve átrendeződés, mely még mindig nem zárult le. A recesszió előtti időszakban a beszállítóknak nem voltak különösebb feladataik, a gyártó kereste a megfelelő anyagokat, felkereste a beszállítókat (a klasszikus beszerzési pozíció) és az üzlet megköttetett. Bőven volt lehetőség válogatni a beszállítók között. A recesszió ezt a kialakult sémát teljesen megváltoztatta.A gyártók erőteljesen optimalizálni kezdték a beszerzéseket és ezzel együtt a költségeket. Ennek a folyamatnak egyik eredménye, hogy vagy a meglévő és kialakult kapcsolatokra hagyatkozva folytatták a tevékenységüket, vagy ha nem tudtak megfelelő pozíciót kialkudni lecserélték az adott beszállítót. Beszállítói stop-ot rendeltek el, sőt a beszállítói vonalakat is átrendezték.Ezen változások kényszerítették a beszállítókat, hogy meghozzák döntésüket: megszűnés, átalakítás, vagy szortiment és tevékenység bővítés.

Cégek, akik az „előre menekülést” választották

 A változás döntésre kényszerít Azok a beszállítók, akik az életben maradást választották – több úton indultak el:

1. Árverseny a versenytársakkal
2. Portfólió és szortiment bővítés – a meglévő gyártói partnerek komplex kiszolgálásának lehetősége,
3. A világpiacon megjelenő új technológiák jogainak megszerzése.

 A fent említett pontok nem zárják ki egymást – és inkább ezek kombinációja vált elfogadottá attól függő mértékben, hogy az adott cég milyen tartalékokkal – lehetőségekkel rendelkezik.

1. A döntés és lehetséges következményei

 Az árversenyben való részvétel nem minden esetben célravezető, sőt ez jelenti az egyik legnagyobb kockázatot a cégek számára. Az egészséges piaci árverseny jó, de van egy árszint, ami alatt már senkinek nem éri meg szolgáltatni. Ahhoz, hogy ezt fel tudjuk a saját cégünk esetében időben ismerni, pontosan tisztában kell lennünk az erőforrásainkkal és a lehetőségeinkkel. Mindenki ismeri azt a mondást, hogy „mi tudjuk mennyit ér a termékünk, mennyiért szeretnénk eladni, de a piac árazza be”. De ha a piac már olyan árat akar, ami ráfizetés, akkor át kell gondolni, hogy biztosan bele akarunk-e ebbe az önpusztító spirálba menni.A legnagyobb probléma ebben az esetben, hogy elérkezik az a pont, amikor már nem lehet lejjebb szorítani az árakat, de a versenytársak – és a gyártók rákényszerítenek. Ha ez bekövetkezik, akkor alaposan át kell gondolni a helyzetet, mert van, amikor megéri belemenni, de ha nem akarjuk ezt felvállalni, akkor jöhet stratégiánk következő pontja.

folyt. köv.